Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA /a'θina/) Görögország, valamint a görög Attika prefektúra fővárosa. A modern Athén hatalmas, kozmopolita jellegű város; az ókori Athén nagyhatalmú városállam, jelentős tudományos központ volt. Lakossága elővárosokkal együtt körülbelül 3,5 millió, ez Görögország lakosságának kb. 35%-a.

A város napjainkban keleti irányban növekszik, Attika félszigetén (Nagy-Athén).

1985-ben Athén lett Európa első kulturális fővárosa. Az UNESCO 1987-ben felvette a világörökségek listájára az Akropoliszt és 1990-ben a Daphni kolostort.

 
 Nevének eredete
Nevét az ősi görög mitológiai városvédő istennőről, Athénéről kapta. Athén neve görögül Athénai volt, Athéné istennő görög nevének (Athéna) a többes száma. A város nevében többes számot alkalmaztak, mint Thébai (Théba) vagy Mükénai (Mükéné) esetébenAmikor 1976-ban Görögországban hivatalosan is áttértek az újgörög nyelv használatára, a népi Athína forma lett a város hivatalos neve

 Története

Athén Görögország legfontosabb városa volt az ókori görög civilizáció fénykorában, a Kr. e. 1. évezredben. Görögország "Aranykorában" (kb. i. e. 500-tól i. e. 300-ig) az egész Nyugati világ vezető kulturális, kereskedelmi és tudományos központja, valójában az ókori Athén szellemi és gyakorlati életében gyökerezik az a fogalom, amit ma "nyugati civilizációként" emlegetünk. E kiemelkedő korszak után Athén továbbra is jómódú város, szellemi központ maradt, egészen a késő római időkig. Athén lakossága i. e. 430 táján elérte a 310 000-et.

529-ben a keresztény Bizánci Birodalom minden filozófiai iskolát bezáratott, mert nem értett egyet azok pogány gondolkodásával, tanaival. A bizánci uralom idején Athén fokozatosan elszürkült, annyira, hogy a keresztes hadjáratok idejére egy közepes vidéki város szintjére süllyedt. Végzetesnek bizonyult a város szempontjából a 13–15. századok ideje, amikor a görög bizánciak a francia–olasz keresztesekkel harcoltak Athénért. 1458-ban az Oszmán Birodalom terjesztette ki hatalmát a városra, amikor II. Mehmet a Hódító szultán elfoglalta azt. Amint a szultán először meglátta Athént, földbe gyökerezett a lába az ámulattól, lenyűgözték ókori emlékművei, olyannyira, hogy halálbüntetés terhe mellett tiltotta meg minden alattvalójának az emlékművek megrongálását. A Parthenon-ban csodálatosan szép mecsetet működtettek.

A szultán szándéka ellenére, hogy megőrizze Athént oszmán tartományi fővárosként, a város lakossága tovább csökkent, majd tovább romlottak a túlélés feltételei, amikor a 18. század végére maga az Oszmán Birodalom is hanyatlásnak indult. Az idő múlásával a törökök egyre hanyagabbul kezelték a műemlékeket; a csodálatos Parthenonban Athén velencei ostroma idején (1687), lőpor és lövedék raktárat rendeztek be. Ennek eredményeként a templom súlyos károsodást szenvedett, amikor egy eltévedt velencei ágyúgolyó felrobbantott több hordó lőport, amelyet a főhajóban tároltak.

A görög függetlenségi háború után az oszmán birodalom elveszítette Athént. Amikor 1833-ban az újonnan létrejövő Görög Királyság fővárosa lett, mindössze 5000-en lakták ezt a hajdan csodálatos várost. A következő néhány évtized a város újjáépítésével telt, alapvetően neoklasszikus stílusjegyeket felhasználva. 1896-ban Athén rendezte meg az első újkori Nyári Olimpiai Játékokat. A következő jelentős növekedésre az 1920-as években került sor, amikor külvárosokat hoztak létre, elsősorban a Kis-Ázsiából beözönlő menekültek elszállásolására. A II. világháborúban a várost elfoglalták a németek és Athén jelentős veszteségeket szenvedett a háborúban. Athén a háború után gyors növekedésnek indult, ami kb. az 1980-as évek elejéig tartott és túlzsúfoltsághoz, közlekedési túlterheltséghez, légszennyezettséghez vezetett. A város ma is Európa egyik legszennyezettebb városa, bár az elmúlt évek infrastrukturális beruházásai jelentős eredményeket hoztak a probléma enyhítésére.

 Fekvése
 
Theophil Hansen tervei alapján épült 1870-ben, gyönyörű kertek veszik körülAthén földrajzi koordinátái é. sz. 38° 00N′ k. h. 43° Athén az Attika-i síkságon terül el, amelynek peremeit kopár hegyek szegélyezik, nyugaton az alacsony Egaleosz (468 m), keleten az 1000 m-nél is magasabb Imítosz, észak-északkeleten az egybefüggő Párnisz (1413 m) és Pendelikon (1109 m) hegység. A síkságot délnyugati oldalon az Égei-tenger Szaronikosz öble határolja. Athén folyamatos növekedésében mára a teljes síkságot betöltötte, így, a természet-állította határok miatt nem valószínű, hogy területe tovább növekedhetne. Athén geomorfológiája (felszíni elhelyezkedése) gyakran okoz úgynevezett hőmérséklet fordulás jelenséget (a hőmérséklet a magasság növekedésével emelkedik), amely nagy részben felelős a légszennyezettség kialakulásáért (Los Angeles geomorfológiája igen hasonló – és hasonló a probléma is).

A város régi központja az Akropolisz kőszirtje körül helyezkedik el. Az ókorban Pireusz kikötőváros még különálló település volt, mára azonban a növekvő főváros magába olvasztotta.

A modern város központja a Szindagma tér-en (Alkotmány tér) található, itt helyezkedik el a volt Királyi Palota, a görög Parlament épülete és további 19. századi középületek. A város régebbi, tehetősebb részei is e terület körül helyezkednek el, itt található a legtöbb múzeum, turista látványosság és külképviselet is.

 
Az Akadémia, szintén Theofil Hansen tervei alapján, építése 1885-ben fejeződött be, a Nemzeti Könyvtár és az Athéni Egyetem fogják közre.Athén egyik legszebb épülete a Panepistimiou sugárúton található Athéni Egyetem régi campusa, amely a Nemzeti Könyvtár és az Athéni Akadémia épületeivel egységet alkotva helyezkedik el. A három épület együttese alkotja az "Athéni Trilógiát", amely a 19. század végén épült. Az egyetem legtöbb tanszékét azóta egy nagyobb, modernebb campusra költöztették, amely a városközponttól keletre, Zográfu kerületben található. Történelmileg kiemelkedő fontosságú városi intézmény az Athéni Politechnikai Iskola (Ethniko Metsovio Politechnio), ahol a görög katonai junta (1967–1974) elleni tüntetések során több mint 20 diákot lőttek agyon a junta biztonsági szervei.

Görögország 1981-ben belépett az Európai Unió-ba. Ez a fejlemény jelentős befektetéseket irányított a görög fővárosba, ugyanakkor súlyosbodott a légszennyezettség és a zsúfoltság problémája is. Az 1990-es évek során számos sikeres kezdeményezés vált valóra a probléma kezelésére. A 2004-es olimpia rendezésére való felkészülés során a város merőben új képet alakított ki saját magáról a legmodernebb technológiával megépített közlekedési infrastruktúrával: új repülőtér állt szolgálatba, Athén legszebb belvárosi részeiben hatalmas sétáló területeket alakítottak ki, további közterek és múzeumok kerültek átadásra. Az egyre nemzetközibb lakosságú városban lüktető éjszakai élet és világszínvonalú bevásárlóközpontok találhatók.

 Nevezetességei
 
Athén panorámája az Akropolisszal és más ókori emlékekkelAthén szinte az ókortól kezdve turista célpont volt. A híres műemlékeket a világ minden tájáról érkező turisták csodálták. Az elmúlt évtizedben Athén infrastrukturális és szociális adottságai nagyban átalakultak, annak eredményeként, hogy a város elnyerte a 2004. évi nyári olimpiai játékok megrendezését. A görög állam, az Európai Unió támogatásával, hatalmas összegeket költött infrastrukturális beruházásokra, mint például az új Elefteriosz Venizelosz nemzetközi repülőtér, az athéni metróhálózat jelentős kibővítése, vagy az új Attiki-Odosz körgyűrű.

Jelentősen megnövekedett az idegenforgalmi magánbefektetések összege is, új szállodák épültek, látnivalókat rekonstruáltak, vendéglátó- és szórakozóhelyek nyíltak. Egyik legfontosabb fejlemény, hogy teljesen újjáépítették az Akropolisz környékét, összefüggő sétálóutcákat alakítottak ki a Zeusz-templom-tól a Plakáig és a Pszirri térig. A látogatók így kényelmesen, sétálgatva érezhetik át az ókori Athén hangulatát, számtalan műemlék és ókori rom között, fasorokban, sétányokon élvezhetik a nyári napot, megcsodálhatják az Akropoliszt, beszívhatják az Agora levegőjét, tudván, hogy ez volt az ókori görögök fő találkozóhelye. Athén óvárosának, a Plakának szűk utcáin kóborolva elmenekülhetnek a világváros zajaitól. A fent említett Szindagma tér közelében található a Kallimarmaro Stadion, ahol az 1896-os olimpiai játékok tusáit lebonyolították. A stadion az ókori görög stadionok pontos másolataként épült fel, érdekessége még az is, hogy az egyetlen nagyobb, 60 000 szurkolót befogadó stadion, amely teljes egészében a Pendelikon-hegységből származó fehér márványból épült, ugyanabból, amit a Parthenon építéséhez is felhasználtak az ókori építők.

A 2004-es olimpia tiszteletére teljesen felújították az olyan klasszikus múzeumokat is, mint a Nemzeti Régészeti Múzeum (itt található a világ legnagyobb görög művészeti gyűjteménye), a Benaki Múzeum (új "Iszlám művészetek" részlegével együtt) [1], a Bizánci Múzeum, a Kükladikus Művészetek Múzeuma (különösen ajánlott látnivaló, elegáns, metamodern, fehér figurái miatt, amelyek valójában 3000 évesek)A jeles építész, Bernard Tschumi  tervei alapján új Akropolisz Múzeum megépítését határozták el  Az Athéni Planetáriuma világ egyik legnagyobb ilyen intézménye.

Ami az esti, éjszakai kikapcsolódást illeti, Athénban számos multiplex található, de igen magas a romantikus kertmozik száma is. Itt található az európai városok közül a legtöbb színház, beleértve az ókori márványszínházakat is, ahol június-július folyamán tartják az Athéni Fesztivált. Hangversenytermei közül kiemelkedik a "Megaron"  ahol egész évben egymást követik a világhírességek fellépései. Az Athén-melletti tengerpartok – ahová a Belvárosból modern villamossal lehet eljutni – izgalmas szabadidő-helyszínek sokaságát vonultatja fel, ahol napközben a helyiek imádnak szórakozni, fürdőzni és napozni. A Pszirri kerületben – Athén "húskonyhájában" – éttermek és bárok nyíltak, ma ez az athéni fiatalság egyik kedvenc találka helye. A fő turista célpont továbbra is a Plaka, ahol a tavernák 'tradicionális' zenével várják vendégeiket, de az egyébként kitűnő ételek a város más részeihez képest jelentősen megdrágultak. A Szindagma tér mellett elterülő, divatos Kolonaki a középosztály igényeit kielégítő butikok százait kínálja napközben, este és éjszaka pedig felkapott éttermek és bárok nyitják meg kapuikat. Az Omonia tértől délre elhelyezkedő utcákban általában bevándorlók laknak és itt található az etnikai éttermek és üzletek színes kavalkádja is. A legutóbb felújított Gazi kerület a történelmi gázgyár mellett található. Ez a gyár lett a Technopolis az új hasznosításban (Athén új kulturális multiplex-e), itt van kialakulóban Athén új "meleg" faluja, klubokkal, bárokkal és éttermekkel.

Kaszinók a Parnita-hegyen működnek (megközelíthető gépkocsival vagy siklóval) és a közeli Lutraki városában, ahová autóval vagy HÉV-vel lehet eljutni. Abszolút trendi új kikapcsolódást jelent az teljesen felújított Olimpiai Stadion Komplexum (görög rövidítése OAKA). A teljes terület újjáépítését Santiago Calatrava spanyol építész végezte el, aki emlékműveket, kerteket, futurista átjárókat tervezett ide és az egész területet befedte egy jellegzetes kék üvegtetővel.

Athén közvetlen közelében igen tiszta tenger és gyönyörű homokos tengerpartok találhatók, a többi oldalról pedig gyönyörű hegyek övezik, amelyek mind egy-egy védett nemzeti parknak adnak otthont. A 277 méteres Likavitosz domb Athén központjában található, a monda szerint Athéné istennő itt dobott le egy óriási szikladarabot. Athén központjától 25 km-re található a Parnita-hegy közel száz, megfelelően megjelölt turistaútvonallal, szakadékkal, barlanggal, sziklával, forrással, patakkal és barlanggal, sőt, az erdőben még őzzel is találkozhatsz. Szalamina, Aigina, Porosz, Hidra és Szpetsesz közeli szigetei szintén gazdagok csodálatos természeti szépségben és történelmi építészetben. Az athéni kormányzóság a turisták érdeklődésének kielégítésére honlapot  működtet.

 Közlekedés
 Az athéni tömegközlekedési rendszerben autóbusz, metró, villamos és helyiérdekű vasút szolgáltatások vesznek részt.

Az athéni metró a világ egyik legmodernebb hálózata. Három vonalát színkóddal különböztetik meg a térképeken és információs kiírásokon (zöld-1, kék-3 és piros-2). A legrégebbi zöld vonal, amely legnagyobb részben a felszínen fut, Pireuszt köti össze Kifissziával, mindössze 2 felszín alatti állomása van. A másik két vonal az 1990-es években épült, első szakaszaikat 2000-ben helyezték forgalomba. Teljes egészében a földfelszín alatt futnak, kivéve a reptérre vezető szakaszt. A kék vonal Monasztirakiból Dukisszisz Plakentiaszba, illetve az új nemzetközi repülőtérre vezet. A piros vonal Agiosz Antoniosztól Agiosz Dimitrioszba közlekedik. Mindkét vonal meghosszabbítása elkészült.

Athén metró vonalainak teljes hossza jelenleg 91 km. Ezen adat birtokában érthetjük meg, hogyan fejlődött Athén tömegközlekedése az elmúlt években, hiszen 1999-ben a metró egyetlen vonalból állt, teljes hossza 25 km-t tett ki. A teljes vonalhálózat eléri a 110 km-t.

 
Az autóbusz szolgáltatás rendkívül kiterjedt vonalhálózattal rendelkezik, amelyen normál autóbuszok, trolibuszok és cseppfolyós földgázzal üzemeltetett buszok közlekednek. Ez utóbbi típusból Athén Európa legnagyobb flottájával rendelkezik.

A villamosvonal a Szindagma térről indul, Palaio Falironál kétfelé válik, az egyik vonal Glifadába, a másik Neo Faliroba közlekedik. A vonalat 2004. július 19-én adták át a forgalomnak.

Athénban könnyedén lehet taxit találni, rengeteg vállalkozás üzemeltet gépkocsikat. Legjellemzőbb a sárga színű kocsi, de egyes társaságok más színeket is alkalmaznak. A mediterrán szabadosság lehetővé teszi, hogy csúcsforgalomban akár foglalt taxit is megállítsunk, bár a fuvart a benn ülő utassal is egyeztetni kell.

Athént légiúton az Elefteriosz Venizelosz nemzetközi repülőtéren át lehet elérni, amely Szpátában, a várostól keletre található, kb. 45 perces taxiútra a központtól. A repülőtérről expressz buszjáratok közlekednek a metró-végállomáshoz, Pireusz kikötőbe és a Szindagma térre. Athénban található a Nemzeti Vasúttársaság által üzemeltetett vonalak központja. Pireusz kikötőből minden görög szigetre sűrűn indulnak komp- illetve hajójáratok.

Athénből két fő közlekedési útvonal indul ki, nyugati irányba Patra (Peloponnésszosz) városa felé, északra pedig Szalonikibe. Athént gyorsforgalmi körgyűrű veszi körül, az Attiki Odosz körgyűrű. Az úthálózat sűrű, könnyedén lehet közlekedni.

 Közigazgatási felosztás
 
A modern Athén kisebb városrészekből, falvakból tevődik össze, amelyek a város 20. századi fejlődése során váltak annak szerves részeivé. A várost ma 54 kerületre osztják fel, ezek között a legnagyobb az Athéni kerület vagy Dimosz Athinaion, 750,000 lakossal (a következők a Pireuszi kerület, a Periszteri kerület majd a Kallitheai kerület). Athén tehát jelentheti a fővárost, de a kerületet is. Athén minden kerületének választott képviselőtestülete és közvetlenül választott polgármestere van. 2006 októbere óta Athén polgármestere Nikitasz Kaklamanisz, a konzervatív Új Demokrácia párt jelöltje.

 Nyári olimpiai játékok színhelye
 Az 1896. évi nyári olimpiai játékok színhelye
Athénban rendezték meg az első modern olimpiát, az 1896. évi nyári olimpiai játékokat.

 Az 1906. évi nyári olimpiai játékok színhelye
Az 1896-os első játékok tizedik évfordulóján itt rendezték meg az 1906-os, ún. közbeékelt, jubileumi játékokat is.

 A 2004. évi nyári olimpiai játékok színhelye
Athén 1997. szeptember 5-én, a svájci Lausanne-ban nyerte el a 2004. évi nyári olimpiai játékok megrendezésének jogát, miután, óriási meglepetésre, elveszítette az 1996-os olimpiát, amely a modern olimpiai játékok 100. évfordulójának ünnepélyes megünneplését is lehetővé tette volna.

Athén 1997-ben a pályázatát elsősorban az olimpiák történelmére alapozta. Az utolsó szavazási fordulóban Rómát győzte le 66 szavazattal 41 ellenében. Az ezt megelőző fordulóban Buenos Aires, Stockholm és Fokváros már kiestek, miután csak néhány szavazatot kaptak.

A felkészülés időszakában azután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság többször aggodalmát fejezte ki az olimpiai létesítmények alacsony készültsége, az építkezések lassú előrehaladása miatt. A görög kormány új szervező bizottságot hozott létre Gianna Angelopoulosz-Daszkalaki elnökasszony vezetésével, és az előkészületek új lendületet kaptak. Bár sokan kritizálták a rendkívül magas beruházási költségeket, ami egyáltalán nem ritka az olimpiákra való felkészülések során, Athén a legmodernebb technikával fejlődő várossá vált, ahol a tömegközlekedés és a városi fejlesztés évtizeddel megelőzi korát. A világ legmodernebb sportlétesítményeit hozták létre, és majd' mindegyik határidőre elkészült. A 2004-es játékokat végeredményben kimagasló sikerként értékelték, mivel mind a biztonság, mind a szervezés magas színvonalú volt, és csak néhány látogató jelzett problémákat a közlekedéssel vagy a szállással kapcsolatban. Egyetlen problémát emeltek ki, nevezetesen, hogy a kezdő napokon alacsony volt a látogatottság, amikor egyes sportágak selejtezőit rendezték. A végső mérleg szerint viszont a teljes nézőszám a 2004-es olimpiai játékokon elérte a 3,2 milliót (eladott jegyek száma), ami minden más Olimpia eredményénél magasabb nézőszámot jelentette, kivéve Sydney-t, ahol több mint 5 millió jegyet értékesítettek.