Görögország Klub

PARTHENÓN

network.hu

A Parthenón Athéna Parthenosz, vagyis a szűz Pallasz Athéné temploma az athéni Akropoliszon. Iktinosz és Kallikratész építette i. e. 447 és i. e. 432 között Periklész megbízásából, Pheidiasz művészi tervei alapján. A dór építésrendben épült templom központi celláját egy fal két részre osztja: a nyugat-keleti tájolású templom keleti, nagyobb cellájában, az úgynevezett Hekatompedonban állt Athéna Parthenosz Pheidiasz által készített 12 m magas, krizelefantin technikával készült kultuszszobra, amelynek ruhája arany és elefántcsont borítású volt. A kisebb, nyugati cellát kincstárnak használták. A cellák előtt csarnok van hat-hat oszloppal, az egész épületet körben oszlopsor veszi körül (a két homlokzaton nyolc-nyolc, a két oldalon tizenhét-tizenhét oszlop). A 72,5 – 33,9 méter méretű, dór elemeket iónokkal vegyítő templom az ókor egyik legszebb görög épülete. Szobordíszeit Pheidiasz tervei alapján készítették, 92 metopéjának domborművei mítikus harcokat ábrázoltak: görögök és amazonok, istenek és gigászok, kentaurok és lapithák, Trója pusztulása. A cellát körülvevő fríz domborműve a Panathénaia-ünnep felvonulását, a keleti oromcsoport Athéné születését, a nyugati pedig Athéné és Poszeidón harcát Attika uralmáért. A Parthenónt az 5. században keresztény templommá alakították át, 1687-ben a törökök itt berendezett lőporraktárát a velenceiek felrobbantották, a 19. század elején pedig lord Elgin a szobordíszek jó részét Londonba vitte (Elgin-márványok), amelyek ma a British Museumban láthatóak. A görögök a 20. század elején a megmaradt részekből rekonstruálva felépítették.

A Parthenón az Akropolisz más épületeivel együtt 1987-ben a Világörökség részévé vált.